Az amerikai óriás a mesterséges intelligenciára irányuló törekvéseit új szintre emelte azzal, hogy nemrégiben új megállapodásokat kötött három energetikai vállalattal: Vistra, TerraPower és Oklo. Ez a lépés biztosítja a nukleáris energia ellátását a nagy teljesítményű adatközpontok számára, amelyekkel kapcsolatban a Meta egyre inkább erősíti erőfeszítéseit, különösen a szuperintelligencia fejlesztésében. Az egyik ilyen projekt a hatalmas Prometheus szuperklaszter Ohio államban. Várhatóan még ebben az évben üzembe lép, a technológia több kisebb adatépületben lesz elosztva, és fejlett modellek betanítására használják. A legújabb szerződések a következő évtizedben 6,6 gigawatt villamos energiát adnak hozzá az energiarendszerhez, ami körülbelül háromnegyed millió háztartás számára jelentene áramot. A Meta hosszú ideje építi infrastruktúráját, és már tavaly nyáron sikerült egy hasonló, akár 20 évre szóló szerződést aláírnia. A szerződéses partner, a Constellation Energy, jövő évtől egy illinoisi atomerőműből kezdi meg az áram szállítását a vállalat számára.
Big Tech és a nukleáris energia
A Meta nem az egyetlen, és döntései egy szélesebb trendbe illeszkednek, amely a nukleáris energia biztosítását célozza a mesterséges intelligenciát hajtó energiaforrásként. A technológiai vezető Microsoft megállapodást kötött a Constellation Energy vállalattal, amely támogatni fogja a vitatott Three Mile Island atomerőmű újjáélesztését. Eközben a Google a kis moduláris reaktorok fejlesztésébe történő befektetés mellett finanszírozni fogja az Elementl Power vállalatot három helyszín fejlesztésében, amelyek mindegyike 600 megawatt villamos energiát termelne. A Google-nak lehetősége lesz ezek megvásárlására is. A kis moduláris reaktorok az Amazont is vonzották, konkrétan az Amazon Web Services részlegét. A vállalatvezetők egyetértenek abban, hogy a nukleáris energia szükséges a mesterséges intelligencia gyors fejlődéséhez és igényeinek kielégítéséhez. Az energiafogyasztási becslésekre tekintve például a Goldman Sachs arra számít, hogy az évtized végére az adatközpontok az USA teljes keresletének 8%-át fogják „hozzáadni”. Jelenleg ez az arány 3%. Eltérő nézőpontot kínált a Rystad Energy, amely a keresletet Törökország fogyasztási szintjén várja, ami körülbelül 290 terawattóra.
Milliárdok az energiába
A mesterséges intelligencia az elmúlt években fellendülést élt meg, és a befektetések már tízmilliárd dollárokban mérhetők. A Meta önmagában összesen 600 milliárdot tervez befektetni 2028-ig, míg az Investing portál szerint csak idén mintegy 500 milliárd USD áramolhat az ágazatba más szereplőktől, mint a Microsoft, az Amazon, az Alphabet, valamint az Oracle és a CoreWeave. A Moody’s arra számít, hogy a bankok mellett a befektetők is részt vesznek ezekben a befektetésekben különböző formákkal fedezett értékpapírokon keresztül.
Régi erőművek mint új lehetőségek?
A nukleáris energia iránti megújult érdeklődés ajtókat nyit maga az ágazat számára is, amely néhány éve a földgáz javára háttérbe szorult. A követelmények változnak, ezért a már megépített atomerőművek gazdaságosabb döntést jelentenek, mivel tőkeigényük jóval alacsonyabb, mint az új reaktorok építéséé. Ezt tovább erősítik a technológiai vezetőkkel kötött szerződések, mint a Three Mile Island vagy a Duane Arnold erőmű esete a NextEra irányítása alatt, amely a CNBC szerint úgy véli, hogy a fellendülésnek köszönhetően gyorsan talál majd együttműködő partnereket. Jelenleg a helyzet kedvezőnek tűnik az ágazat számára, ami a részvénypiacokon is tükröződhet, és az egyes vállalatok érdekes kiegészítést jelenthetnek a portfóliókban.[1]
A régi aggodalmak nem tűntek el
A magánszektor támogatása mellett a nukleáris energia kormányzati támogatással is rendelkezik, mivel Donald Trump a CNBC szerint nyíltan azt a nézetet képviseli, hogy az USA-ban növelni kell a termelést. Bár minden jó megoldásnak tűnhet, ennek az energiaforrásnak megvannak a maga buktatói. Mindenekelőtt az az elképzelés jut sok laikus eszébe, amikor atomerőművekről esik szó — balesetek, amelyek a múltban hatalmas károkat okoztak. További akadály a hulladék kezelése, amely sok évtizeden át radioaktív marad. Az USA-ban jelenleg csak ideiglenes megoldás létezik, nevezetesen az erőművek közelében történő tárolás, amely hosszú távon nem hatékony, környezeti szempontból kockázatos és költséges. Végleges megoldás továbbra sincs kilátásban, és a helyzet megváltoztatására irányuló hajlandóság gyenge. A kis moduláris reaktorokat jó „helyettesítőként” mutatják be a nagy erőművek számára, és újrahasznosított kiégett fűtőelemet is felhasználhatnának. Fejlesztésük még mindig „gyermekcipőben jár,” jelenleg mindössze két ilyen modul működik, és azok is Kínában és Oroszországban. Az USA Nukleáris Szabályozó Bizottságának volt elnöke a BBC-nek adott nyilatkozata szerint a legtöbb modul pusztán elméleti, és még tesztelési fázisban sincs.[2]
[1, 2] Az előretekintő kijelentések feltételezéseken és jelenlegi várakozásokon alapulnak, amelyek pontatlanok lehetnek, illetve a jelenlegi gazdasági környezeten, amely változhat. Az ilyen kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. Olyan kockázatokat és egyéb bizonytalanságokat foglalnak magukban, amelyek nehezen előrejelezhetők. A tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek bármely előretekintő kijelentésben kifejezett vagy abból következtetett eredményektől.